Igazgatói pályázat 2010

Letölthető pdf formátumban: igpaly2010.pdf (418K)


HELYZETELEMZÉS

 

Általános helyzetkép

 

1995-ben egy kiegyensúlyozottan és jól működő iskola vezetését vehettem át elődömtől. Az elmúlt tizenöt év alatt sikerült jól alkalmazkodni a gyorsan változó külső körülményekhez, az új szabályokhoz, elvárásokhoz, igényekhez. A gyors változások közepette megőriztük iskolánk korábbi értékeit, a magas szintű szakképzést, a fegyelmezett iskolai munkát és a gyermek központú oktatást. Igyekeztem az iskolát ért külső negatív hatásokat csökkenteni, és a fejlesztésre adódó alkalmakat megragadni. Így egy nehéz időszakban is sikerült tovább építeni az intézményt.  Bár a gazdálkodási körülmények évről évre nehezebbnek tűnnek, a működési költségek növekednek, mégis marad mindig egy kis esély a bővítésre, felújításra, fejlesztésre. Mivel a jelenlegi helyzetben nem várható sem az állami normatíva, sem a fenntartói kiegészítés jelentősebb bővülése, ezért egyrészt saját erőből kell gondoskodnunk fejlesztési elképzeléseink anyagi alapjairól, másrészt nyitott szemmel kell figyelnünk a pályázati lehetőségekre.

Olyan szakmát tanítunk, olyan szakterületen dolgozunk, ahol nagyon gyors ütemű a fejlődés, ahol minduntalan újdonságokkal találkozhatunk. Ez két okból is kedvező. Egy részt magas az érdeklődők száma a szakma iránt, más részt rákényszerít minket, tanárokat a folyamatos továbbképzésre, a korszerű technika követésére. Meggyőződésem, hogy csak az lesz jó tanár, aki maga is - mint a jó pap - holtig tanul. A híradástechnika és az informatika erre a tanulásra mindig ad lehetőséget.

 

Lehet hivatkozni a gazdasági válság okozta gondokra, de ez nem ment fel senkit sem az alól, hogy tegye a dolgát és nem is akárhogy, hanem jobban és hatékonyabban, mint korábban.  Ezt tudomásul kell venni, ez a fejlődés velejárója. Többet és jobban kell teljesíteni, mint tavaly, mert a tavalyi sikerekért az idén már nem fizetnek senkit. Ez a versenyhelyzet az iskolák között is megjelent és bár panaszkodunk miatta, de összességében használ az oktatásnak, emeli színvonalát.

 

Ha valaki arra tette fel az életét, hogy iskolát igazgat, épít, annak három dologról kell gondoskodnia: épületről, tantestületről és tanulókról. De ez még nem elég. Kell még hozzá egy közös, a résztvevők által elfogadott cél is, nevezzük pedagógiai, szakmai programnak. 15 év igazgatói munka után, gondolom nem vár senki sem forradalmian új dolgokat, jelen helyzetben inkább reális célkitűzésekre és kiszámítható, átgondolt tervekre van szükség.  

 

Tárgyi feltételek

 

Az iskola épülete 1940-ben épült, korszerű elvek és építési technika révén még hosszú ideig kellemes otthont nyújt 550-650 tanulónak és tanárainak. A '80-as évek gépészeti és tetőhéj felújításai kisebb-nagyobb gondokat hagytak hátra, ezeket az elmúlt időszakban figyelmes karbantartással sikerült kijavítani. Az elmúlt 5 évben azonban nagyon szerény mértékű karbantartásra futotta csak a költségvetésből. Lelassult az épület korszerűsítésének üteme is, a 2000 táján elkezdett energiaracionalizálási folyamat megtorpant. Egyre sürgetőbb a tanműhely nyílászáróinak cseréje, a fűtési rendszer korszerűsítése és a vízvezeték gerinchálózatának átalakítása.

Lehet, hogy más elégedett lenne egy ilyen épülettel, de én csak szerény eredménynek tekintem az elmúlt időszak történéseit. A főépület ablakcseréje még mindig csak 95%-os, és a tornatermi öltözők felújítása, a csatornahálózat korszerűsítése, az udvar rendbe hozatala is csak apró lépésnek, sikernek tekinthető.

Amivel elégedett vagyok az a villamoshálózat karbantartása, a világítás folyamatos korszerűsítése, valamint az informatikai rendszerünk technikai színvonala, mely gyors és megbízható hátteret biztosít az oktató munkának.

 

Az osztálytermek tekintetében kicsit szorít a cipő, hiszen az évfolyamonként induló négy középiskolai és az érettségi utáni egy-két szakképző osztály számára 20 tanteremre lenne szükség, de csak 18 áll rendelkezésre. Rugalmas terembeosztással és jó szervezéssel ez még áthidalható. A tantermek állapota megfelelő, az ablakcserék után még némi ráfordítást igényel a festésük. A tantermek felszereltsége jó, a bútorok és a táblák kifogástalanok, digitális tananyag megjelenítésére a tanév végére mindegyik terem alkalmas lesz.

Öt informatika termet üzemeltetünk az egyre növekvő óraigények miatt. Maximális kihasználtságra törekszünk, azaz, ha megvan a korszerű technika, akkor azt a lehető legnagyobb óraszámban használjuk, hiszen az eszközök erkölcsi amortizációja az informatika világában gyorsabb, mint a fizikai elhasználódásuk.

Az informatikai struktúránk és hardver ellátottságunk méltó egy informatikai szakközépiskolához.

 

A tornaterem jó állapban van, de az ablakok cseréjét és a korszerű szellőztetést az elkövetkező években meg kell oldani.

Az öltözőket rendbe hoztuk, de továbbra is gond a zuhanyozók kis kapacitása, a testnevelők elhelyezése és a szertárak kialakítása. Nagy álmom egy, a tornateremhez és a felújított sportpályához méltó öltözők, zuhanyozók és sportszertár kialakítása. Az építészeti terveket elkészítettük, remélem, az elkövetkező öt évben sikerül ezt a szép álmot megvalósítani.

 

A tanműhely, a mérő- és informatikai laborok átrendezése után jó kihasználtsággal működik.  Az M10-es labor átépítésével és az M19-es CISCO labor kialakításával tovább gazdagodott a szakképzés. Nagy előre lépést jelentett a felületszerelt SMD NYÁK labor kialakítása. Itt a nyomtatott áramkörök tervezésétől, a gyártáson át, az áramkörök szereléséig mindent a legkorszerűbb eszközökkel oktathatunk. Olyan komplex technológiai láncot ismerhetnek itt meg tanulóink, amivel kint az iparban a nagy cégek - Nokia, Sony, Samsung – dolgoznak.

 

Személyi feltételek

 

Az iskola hagyományainak köszönhetően egy jó összetételű, vidám hangulatú nevelőtestület alakult ki.

Hogy mik ezek a hagyományok?

- a békés egymás mellett élés,

- a politikamentesség,

- a közvetlen, barátságos kapcsolattartás.

 

Így mindenki saját munkájára koncentrál, és a testület mentes a komolyabb belső konfliktusoktól. Ezt az őszinte munkakapcsolatot szeretném megőrizni.

Az iskolavezetés korábban sem alkalmazott merev elveket, utasításszerű intézkedéseket. A korábban fogalmazott Pedagógiai Programunk ars poeticáját a pragmatizmus jellemzi, éppúgy kerültük a konzervatív, központosított elveket, mint a túlzott liberális formát. Szerintem egy elvből annyit érdemes követni, magunkévá tenni, amennyit az adott körülmények között hatékonyan, mindenki örömére és javára meg lehet valósítani.

A szakképzés átrendeződéséből az elmúlt években nagyobb óraszám változás nem volt. A középiskolai szakaszban minden évben évfolyamonként négy osztályt indítottunk. A felfutó nyelvi előkészítős osztályok pótolták a kieső szakképző osztályok felét. A tiszken belüli munkamegosztásnak köszönhetően maradt két kihelyezett szakképző osztály is a Patakyban, így jelentősebb munkaerőmozgás nem volt. Az elmúlt években javult a közismereti tárgyak tanárellátottsága, de szakmai tárgyak tanítására korszerű tudással rendelkező mérnöktanárt nem lehet találni.

A közismereti órák száma az elmúlt években már nem növekedett, ez alól csak az idegen nyelv a kivétel. Néhány év alatt ezen a területen is megerősödött a nevelőtestület, a korábbi fluktuáció megszűnt. Hatékonyan működött a nyelvi előkészítő osztály, a 2009 májusában érettségizett osztály 70%-a tanult tovább a műszaki felsőoktatásban.

Az alig versenyképes közalkalmazotti bérek megnehezítik az igazgató munkáját, a legjobb tanárok megnyerését. Minden forrást fel kell kutatni ahhoz, hogy elégedett, a munkájukat jó hangulatban végző tanárok lépjenek be az osztályokba.

Az a tanár, aki nem akar tanulni, már tanítani is csak rutinból fog. Nagy öröm, hogy senkit nem kellett győzködnöm erről és az elmúlt években számos kolléga szerzett egyetemi végezettséget illetve végzett el egyetemi kiegészítő szakot. Emellett sokan tanfolyamon és továbbképzésen gyarapították tudásukat. Mint igazgató igyekszem ösztönözni, támogatni a továbbképzésre jelentkező kollégákat, hiszen aki maga is tanul, korszerűbb tudással, igényesebb munkát fog végezni, jobban fog tanítani.

 

A gyorsan változó gazdasági és jogi szabályzók között hozzáértő gazdasági munkatársak segítségére  számíthatok. Az egyre összetettebb gazdálkodási szabályok között, csak jól képzett és folyamatosan tanuló dolgozók állhatják meg helyüket. Jó példa erre a gazdasági osztály. A függetlenített belső ellenőrzés rendszeressé tétele nem a bizalmatlanság jele, hanem a magasabb szakmai követelményeknek való megfelelés szándéka. Jótékony hatását pedig a revizori jelentések elismerő és nem korholó megállapításai mutatják.

 

Egy ekkora szakképző intézmény élete nagymértékben függ a technikai alkalmazottak (takarítók, karbantartók) hatékonyan szervezett és jól végrehajtott munkájától. Az elmúlt években e fenti, jó munkának köszönhetően, több helyen megújult és összességében megszépült a patinás, immár 70 éves iskolai épületünk.

 

A sor végére érve eljutottunk az iskolavezetéshez. Az elmúlt év során két tapasztalt kolléga vonult nyugdíjba, pótlásuk a szerepek, feladatok átrendeződésével járt. Félév alatt összecsiszolódott és hatékonyan működő csapattá formálódott az igazgatóhelyettesek köre. Úgy érzem, lelkiismeretesen és lelkesen dolgozó munkatársakat sikerült választanom mindegyik feladatra. Az így kialakult vezetői struktúra alkalmas arra, hogy minden feladat megfelelő irányítás alatt működjön.

 

VEZETÉSI ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAM

 

A képzés profilja

 

A kilencvenes évek közepén a hagyományos elektronikai és híradástechnikai képzés mellett új, informatikai szakmacsoportot indítottunk. Az eltelt több mint egy évtized alatt egészséges egyensúly alakult ki, az induló osztályok fele elektronikai, fele informatikai szakmai alapozásban részesül. A két tagozat jól kiegészíti egymást, így gazdaságosan tudjuk mind az elektronikai, mind az informatikai laborjainkat használni. A hozzánk felvételt nyert tanulók mindkét szakmaterületet megismerik, természetesen kicsit eltérő hangsúllyal és mélységben.

A szakmai alapozás mellett felértékelődött az érettségi és ezzel a közismereti tárgyak tanulásának fontossága. A diákok jelentős része (kb. 30-40%) közvetlen az érettségi után felsőoktatásban tanul tovább. A nyelvi előkészítőt végzett osztályok ambiciózusabb tanulói jobban igénylik az emelt szintű érettségi felkészítést, ők teszik ki a továbbtanulók zömét.

Tanulóink nagyobbik fele iskolánkban kíván szakképesítést szerezni. Vonzó számukra a tiszk Patakyba kihelyezett osztálya. Aki helyhiány miatt nem fér be a max. 35 fős osztályba az a Szily TISZK-ben folytathatja tanulmányait. Az elektronikai alapozás után a távközlési informatikus, míg az informatikai után a informatikai rendszergazda képesítést tudjuk ajánlani az érettségizett tanulóknak.

 

Nevelési elvek

 

Mivel egyre több tanulónk érkezik csonka családból vagy alacsonyabb neveltségi szinttel és gyengébb tanulási motivációval a középiskolába, felértékelődik a nevelésük fontossága.

Az ifjúságvédelem a gyerekekkel való több foglalkozást, nagyobb odafigyelést jelenti. Ez az osztályfőnökökre nagy felelősséget ró, de ennek a munkakörnek sajnos alacsony az anyagi elismertsége. Az osztályfőnöki pótlék alig fejezi ki a rájuk háruló feladatok nagyságát. Az általuk formált osztályszellem meghatározza a tanulók fejlődését, az ott folyó tanítási-tanulási folyamatot.

Napjainkban felerősödtek az ifjúságot érő negatív hatások, ezért sokkal több energiát kell fordítanunk ezek kompenzálására.

Célom, hogy a sokszínű nevelő testület egységes, tudatos nevelési elveket alkalmazzon, és ennek eredményeként a társadalomba beilleszkedni tudó, egészséges elveket valló és egészséges életet élő fiatalokat képezzünk.

 

Beiskolázás

 

A demográfiai hullámvölgy és a középiskola általánossá válása következtében megváltozott a beiskolázási helyzet. Az előző években jól működő és kiforrott módszerekkel egyenletes érdeklődést tudtunk biztosítani mindkét szakmacsoport iránt. Célom, hogy a közepesnél egyértelműen jobb, és a szakterület iránt érdeklődő tanulókat találjunk, hiszen nehéz elméletigényes szakmákra képezzük őket. A felvételi minimum szintek jól kifejezik, hogy csak komolyan tanuló diákokkal sikerül az első négy év, az érettségi, és az azt követő elméletigényes szakmák megszerzése.

A jelentkezők száma évek óta kiegyensúlyozott alakult. 2005-től évente 560, 566, 548, 543 és 558 tanuló jelentkezett iskolánkba, melyből komolyan mintegy 200 fő szeretne a Patakyba járni.

90%-uk kb. 180 megfelel a szakközépiskola követelményeinek. Közülük évente 136 tanulót veszünk fel az induló 2 elektronikai és 2 informatikai osztályba. Szakmacsoportonként egy normál, 4 éves és egy 1+4 éves, nyelvi előkészítő osztályt indítunk. Ez 34 fős osztályokat jelent, ami egy kicsit magas, megnehezíti a tanárok munkáját, de az iskola iránti nagyfokú érdeklődést jól kifejezi.

Ezeket a jó beiskolázási mutatókat nem lehet üres kampányfogásokkal, ígérgetésekkel elérni. Ennek a jó beiskolázási képnek az alapja a hiteles, jól szervezett munka, az átgondolt iskolaépítés, a korszerű szakmai kínálat. 

Az érettségi utáni szakképzésre a tiszk keretein belül továbbra is alkalmasnak tartom a szakközépiskolánkat. Az itt beiskolázott osztályaink mindig 30 feletti létszámmal indultak, és a két év alatti lemorzsolódás sem volt soha nagyobb 15%-nál.

 

Minőségelvű iskola

 

Mindennapi munkánk során sokszor elfelejtjük, miért is dolgozunk, mik a céljaink, milyen úton is járunk. Pedig ezek tudatos megfogalmazása nélkül könnyen hibázhatunk, tévedhetünk. Fontos tehát rögzíteni, hogy az iskola egy szolgáltató intézmény, mely a tanulói, a szülői, a fenntartói és a munkaerőpiaci igények kiszolgálására jött létre. Persze ezt mindenki érti, elfogadja, de ha nem ülteti át mindennapi gyakorlatába, könnyen elfeledkezik róla. Ahhoz, hogy mindennapi munkánkat áthassa a partner-központú szemlélet nagyon sokat tettünk az elmúlt években. A sikereses Comenius program átformálta a tantestület szemléletét, nyitottabb, odafigyelőbb lett a tanulók és szülők problémái iránt. Folyamatosan bővülő kapcsolat rendszer (ellenőrző könyv, telefon, email) legújabb eleme, az elektronikus napló, sokat segít a szülőkkel való közös nevelő munkánkban.

Az elektronikus napló 2009. szeptemberi bevezetését nagyon alapos felkészülés előzte meg. A bevezetés feltételei az alábbiak: tantestület informatikai ismeretei, a megbízható és gyors vezetékes és WLAN hálózat, korábbi elektronikus napló rendszerek vizsgálata, valamint egy féléves próba üzem. Ezek után nem meglepő az a siker, ami 2009/10-es tanév első félévét kísérte. A legkisebb fennakadás nélkül tanár, diák, szülő egyaránt elégedetten használta a rendszert. Az elektronikus napló másik hozadéka, hogy javult az adminisztrációs fegyelem, a pontosság.

 

Minőség fejlesztés

 

A minőség elvű munka másik pillére a végzett munkánk rendszeres, elemző áttekintése, amit most pedagógus-teljesítményértékelésnek hívunk. Ezek a folyamatok korábban is létező elemei voltak egy jól működő iskolának, de az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kaptak és strukturált formát öltöttek. Az előző tanévben kialakított értékelési rendszerünk három eleme a vezetői értékelés, az önértékelés és a tanulói vélemény három különböző szemszögből minősíti egy tanár munkáját. Így objektív képet alkothatunk, és hatékonyabb segítséget nyerünk a jobbítás, a fejlődés irányába. A fenti elvekkel - úgy érzem - mindenki egyetért a Patakyban, a gond csak ott van, hogy honnan vegyük rá az időt. Az elmúlt években megsokszorozódott tanári feladatok, a megnövekedett óraszámok mellett nagyon nehéz erre is kellően odafigyelni. Remélem, hogy jól előkészítve, megfelelően ütemezve ez is beépül a mindennapi feladatrendszerünkbe és nem terhet, hanem segítséget jelent majd a kollégáknak.

 

Mérés, értékelés

 

Az oktató-nevelő munka mindig vitatott területe az értékelés, de azt nem vitatja senki, hogy mérni és értékelni kell minden folyamatot, így az iskolai munkát is. Az elmúlt évek nagy áttörést hoztak. Kialakultak a standard mérések és új szemlélet  honosodott meg az iskolákban, az ismeret halmazok helyett a kompetenciák kerültek előtérbe. 

Az évente ismétlődő mérések összehasonlítható, elemezhető adatai jól jellemeznek egyes összetevőket. Az iskolánk 10. évfolyamán mért matematika és szövegértési tudás megnyugtatóan magas szintű. Matematikából a szakközépiskolai mezőny élén állunk, de ez elvárható, hiszen műszaki iskolaként itt a helyünk. Ezen a téren a gimnáziumokhoz kell mérni magunkat, mindenképpen erősíteni kell ezt a „pozíciót”. Az országos kompetencia mérések szövegértés tekintetében elfogadható szintet jeleznek, cél ennek megőrzése.

A mérés eredményeit az alábbi táblázatok és grafikonok tartalmazzák.

 

Standardizált képesség pontok

 

Matematika

 

Szövegértés

 

2006

2007

2008

 

2006

2007

2008

Országos átlag

499

499

490

 

501

506

497

Gimnáziumok átlaga

556

557

534

 

565

570

551

Szakközépiskolák átlaga

493

495

484

 

496

500

491

Szakiskolák átlaga

408

396

399

 

399

398

393

Pataky átlaga

546

550

537

 

530

528

520

 

2006-os országos kompetencia mérés eredményei                                           Matematika

 

A Patakys diákok standardizált képessége matematikából

 

 

A Patakyhoz képest jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya

 

 

2006-os országos kompetencia mérés eredményei                                   Szövegértés

 

A Patakys diákok standardizált képessége

 

 

A Patakyhoz képest jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya

 

 

2007-es országos kompetencia mérés eredményei                                           Matematika

 

A Patakys diákok standardizált képessége matematikából

 

 

A Patakyhoz képest jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya

 

2007-es országos kompetencia mérés eredményei                                       Szövegértés

 

A Patakys diákok standardizált képessége szövegértésből

 

 

A Patakyhoz képest jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya

 


2008-as országos kompetencia mérés eredményei                                           Matematika

 

A Patakys diákok standardizált képessége matematikából

 

 

A Patakyhoz képest jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya

 

2008-as országos kompetencia mérés eredményei                                    Szövegértés

 

A Patakys diákok standardizált képessége

 

A Patakyhoz képest jobban, hasonlóan illetve gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya

 

Az elmúlt három év részletesebb adatai és grafikonjai alapján elmondható hogy jól állunk.

Ezeket a számokat alapvetően azonban a beiskolázási eredmények, belépő gyerekek tudása határozza meg. Az iskolánkban folyó munka szintjét látjuk ebből, de az nevelés, tanítás-tanulás hatékonyságát jobban kifejezi a hozzáadott pedagógiai érték fogalma. Bármennyire is jól dolgozik egy tanár, közepes képességű gyerekekkel nem tud OKTV-n sikeresen szerepelni.  Mégis óriásit alkothat, ha egy gyengébb képességű, nehéz körülmények között élő tanulóból kihozza a maximumot. Ez tehát a célunk, hogy minden tanulónknak, a hátrányos helyzetűnek is az ő szintjén, minél nagyobb tudást, minél több értéket adhassunk át. Ha felveszünk egy diákot a Patakyba az a célunk, hogy elvigyük a záró vizsgákig. Amíg reményt látunk erre, nem engedjük el a kezét, nem küldjük el. Ennek köszönhetően kicsi volt a lemorzsolódás az elmúlt években, és az érettségin sem vallottunk szégyent. 3 év alatt 300 diák mintegy 1500 tantárgyi vizsgán mindössze 8 elégtelen született.

 

2007.

 

 

 

 

 

 

 

Magyar

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

10

11

6

4

0

31

3,87

12.b

4

5

9

7

0

25

3,24

12.c

7

10

11

5

0

33

3,58

12.d

4

12

18

0

0

34

3,59

össz.

25

38

44

16

0

123

3,59

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematika

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

0

7

15

10

0

32

2,91

12.b

4

5

9

7

0

25

3,24

12.c

1

12

9

9

0

31

3,16

12.d

7

7

9

13

0

36

3,22

össz.

12

31

42

39

0

124

3,13

 

 

 

 

 

 

 

 

Történelem

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

3

14

8

6

0

31

3,45

12.b

1

12

12

0

0

25

3,56

12.c

17

9

6

0

0

32

4,34

12.d

13

16

4

0

0

33

4,27

össz.

34

51

30

6

0

121

3,93

 

 

 

 

 

 

 

 

Idegen nyelv

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

2

9

11

8

0

30

3,17

12.b

5

7

8

4

0

24

3,54

12.c

14

7

9

3

0

33

3,97

12.d

11

14

6

3

0

34

3,97

össz.

32

37

34

18

0

121

3,69

 

 

 

 

 

 

 

 

Választott tárgy

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

7

8

13

3

1

32

3,53

12.b

5

11

8

2

0

26

3,73

12.c

19

13

2

0

0

34

4,5

12.d

18

15

5

0

0

38

4,34

össz.

49

47

28

5

1

130

4,06

 

 

 

 

 

 

 

 

2008.

 

 

 

 

 

 

 

Magyar

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

0

3

4

17

0

24

2,42

12.b

0

12

9

9

0

30

3,1

12.c

2

10

11

9

0

32

3,16

össz.

2

25

24

35

0

86

2,93

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematika

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

0

4

8

13

0

25

2,64

12.b

0

3

15

10

1

29

2,69

12.c

1

11

16

4

0

32

3,28

12.d

1

0

0

0

0

1

5

össz.

2

18

39

27

1

87

2,92

 

 

 

 

 

 

 

 

Történelem

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

3

7

8

6

0

24

3,29

12.b

6

11

10

5

0

32

3,56

12.c

4

12

11

5

0

32

3,47

össz.

13

30

29

16

0

88

3,45

 

 

 

 

 

 

 

 

Idegen nyelv

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

1

3

2

18

0

24

2,46

12.b

2

4

13

12

0

31

2,87

12.c

8

10

7

6

0

31

3,65

12.d

11

4

0

0

0

15

4,73

össz.

22

21

22

36

0

101

3,29

 

 

 

 

 

 

 

 

Választott tárgy

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

1

5

10

8

0

24

2,96

12.b

3

9

15

4

0

31

3,35

12.c

7

12

11

1

0

31

3,81

össz.

11

26

36

13

0

86

3,41

 

 

 

 

 

 

 

 

Informatika

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

0

4

8

4

0

16

3

12.b

0

8

8

3

0

19

3,26

12.c

6

11

9

1

0

27

3,81

12.d

15

11

4

0

0

30

4,37

össz.

21

34

29

8

0

92

3,74

 

 

 

 

 

 

 

 

2009.

 

 

 

 

 

 

 

Magyar

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

1

11

12

2

1

27

3,33

12.c

2

11

9

8

1

31

3,16

13.d

14

14

1

0

0

29

4,45

össz.

17

36

22

10

2

87

3,64

 

 

 

 

 

 

 

 

Matematika

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

3

9

13

4

0

29

3,38

12.c

2

9

13

8

0

32

3,16

13.d

5

14

8

2

0

29

3,76

össz.

10

32

34

14

0

90

3,42

 

 

 

 

 

 

 

 

Történelem

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

5

8

11

3

0

27

3,56

12.c

4

16

9

3

0

32

3,66

13.d

6

16

3

4

0

29

3,83

össz.

15

40

23

10

0

88

3,68

 

 

 

 

 

 

 

 

Angol nyelv

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

1

6

2

4

0

13

3,31

12.c

8

10

6

6

0

30

3,67

12.d

7

0

0

0

0

7

5

13.d

1

4

9

0

0

14

3,43

össz.

17

20

17

10

0

64

3,69

 

 

 

 

 

 

 

 

Választott tárgy

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

5

12

14

2

0

33

3,61

12.c

6

19

6

0

0

31

4

13.d

0

1

0

0

0

1

4

össz.

11

32

20

2

0

65

3,8

 

 

 

 

 

 

 

 

Informatika

jeles

közepes

elégséges

elégtelen

összes

átlag

12.a

1

8

8

1

0

18

3,5

12.c

6

17

6

0

0

29

4

12.d

18

9

3

0

0

30

4,5

13.d

0

1

0

0

0

1

4

össz.

25

35

17

1

0

78

4,08

 AZ OKTATÁS TARTALMI KÉRDÉSEI

 

A humán műveltség

 

A megújuló érettségi vizsgával és a továbbtanulási lehetőségek szélesedésével megnőtt az általános, és ezen belül a humán műveltség súlya. A korábban külön vált közoktatás és szakképzés már nem versenyez egymással, hanem elkülönülve jól kiegészíthetik egymást. Ez természetesen a képzési idő növekedésével jár, és elkülönül az érettségi és szakmai vizsgáztatás is. Nem kell a magyarnak a szakmaival versenyeznie, elfoglalhatja mindkét tantárgy az őt megillető helyet és rangot. Hiába tanítunk informatikát, ha a tanuló az elválasztási hibákkal küzd, hiába tanítunk szakmai ismereteket, ha a gyerek nem tudja a gondolatait pontosan megfogalmazni, a verbális kommunikáció gondot okoz neki. A fentiek nemcsak a sikeres érvényesülés feltételei, de a világban való eligazodás is elképzelhetetlen történelmi és művészeti ismeretek nélkül.

 

Idegen nyelvi képzés

 

A kezdeti nagy elvárások és az égető szakemberhiány után az utóbbi öt évben megoldódott az angol és német nyelvi képzés iskolánkban. Sajnos az általános iskolából hozzánk érkező tanulók nyelvi előképzettsége még mindig alacsony. Európai uniós tagságunk kihangsúlyozza az idegen-nyelv tudás fontosságát. Mind szélesebb tanulói kört szeretnénk eljuttatni legalább egy idegennyelv középszintű elsajátításáig. Ehhez a megnövelt délelőtti óraszám is kevés, mindenképpen jól jön a délutáni gyakorlás, a színesebb tananyag, a fővárosi idegen-nyelvi projekt. Erre főleg azért van szükség, mert mind több tanuló esetén hiányzik az otthoni rendszeres tanulás. Az alacsony tanulási motiváció, a rendezetlen családi háttér nem kedvez az otthoni tanulásnak. Ebben segít a délutáni nyelvi foglalkozás.

Egy másik, ambiciózusabb tanulói rétegnek szól a nyelvi előkészítő év. Ők és szüleik nem sajnálják rá az egy évet, tanuljon meg a gyerek egy idegen nyelvet és erősödjön meg a magyar és matematika tudása, mert a sikeres továbbtanulás ezek nélkül esélytelen. Tehát nemcsak azt várom ezen osztályoktól és az itt tanító tanároktól, hogy a tanulók fele középfokú nyelvvizsgát tegyen az érettségiig, hanem legalább 0,3-0,5-tel jobb érettségi átlageredményt is. Ezt az elvárást a tavaly érettségizett első nyelvi előkészítős osztály magabiztosan felülmúlta.

 

Természettudományos alapozás

 

Egy műszaki szakközépiskolában a matematika és fizika meghatározó tantárgyak. A matematika, mint kötelező érettségi tárgy meghatározó a tanuló előmenetelében, és kihat a fizika és a szakmai tantárgyak elsajátítására is. A tantárgy tanulása, fontossága megkérdőjelezhetetlen. A fizika választható érettségi tárgyként sokszor a szakmai alapozó tantárggyal versenyez. Nem tartom szerencsésnek a tantárgyak szembeállítását, a fizikának elsősorban - mint alapozó tantárgynak - a szakmai képzést kell szolgálnia egy szakközépiskolában. Fontos alapozó feladat hárul a kémiára is, bár legalább annyira fontos szerepe van a biológiának, földrajznak is egy szélesebb természettudományos szemlélet kialakításában. A Pedagógiai Program illetve a Helyi tanterv órakerete megfelelő egyensúlyt biztosít a fenti tantárgyak elsajátításához.

 

Testnevelés - sportolás

 

Az elmúlt években folyamatos és sikeres munka folyt ezen a területen. A technikai feltételek javultak, és a testnevelők is érezhették, hogy munkájuk a többi tanár szemében is felértékelődött. Mind több tanárkolléga vesz részt valamilyen formában az iskola sportéletében, jó példát mutatva ezzel tanulóinknak. A iskolában évek óta nagy hagyománnyal és sikeresen működő három sportkör (futball, kosárlabda és kondicionáló torna) mellett beindult egy negyedik is, a természetjáró kör. A tanulás és a szakma, amit tanítunk, sok ülő munkával, kevés mozgással jár. A tanulók egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, a torna, a sportolás. Az iskolának a lehetőségeihez mérten mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy minél több tanuló kapcsolódjon be a testnevelő órákon túl a diák sportkörök programjaiba.

 

Környezeti kultúra

 

Bár ilyen tantárgyunk nincs, és a kérdést a nevelés témakörébe sorolhatnánk, én mégis külön kiemelném. Amikor annyi káros hatás éri tanulóinkat, nem elég megtanítani nekik a Pitagorasz tételt, de hangsúlyozni kell a minket körülvevő világ értékeit. Fontosnak tartom, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik értékelik, sajátjuknak érzik környezetüket, a természetet, a körülöttük lévő tárgyakat.  Felismerik környezetük értékeit és óvják azokat. Ahhoz, hogy az udvarnak, a tanteremnek becsülete legyen és vigyázzanak annak rendjére, be kell vonni őket -koruknak megfelelően - annak kialakításába és karbantartásába. Fontos, hogy minden kolléga - a tanároktól a takarítókig - példamutató felelősséggel és elkötelezettséggel közreműködjön ebben a folyamatban. Olyan környezettudatos magatartást szeretnénk kialakítani tanulóinkban, mely megtalálja a harmóniát a természeti környezet és a technikai fejlődés között. 

 

Szakképzés

 

Az elmúlt 5 év több szervezeti és tartalmi változást hozott. Míg az ezt megelőző 20 évben kikérték vagy meghallgatták a képző helyek véleményét most eléggé a fejük felett döntöttek. A tiszkesedés folyamata, a speciális gyakorlati képzések erőforrás-koncentrálása gazdaságilag indokolt, de két év után még nem sok eredmény látszik. Nem látom hatékonynak a szakmai képzés két szakaszra bontását, az elkülönülő alapozást és az ezt követő speciális szakaszt. A korábban egy-egy szakközépiskolában kialakult szakmai team-ek szétestek és a tiszkek pár év múlva felépülő falai között még újabb évek kellenek, amíg hasonlók kialakulhatnak.

Magunk részéről az elmúlt 2 évben mindent megtettünk, hogy a Pataky szakmai teamjét megőrizzük – mi több erősítsük, – hogy a színvonalas szakmai képzést továbbmentsük. A tiszkből „kihelyezett” egy-egy osztály továbbra is maximális osztálylétszámmal indul és magas szintű szakmai képzést kap. Szeretnénk ezt így megőrizni, hiszen a vidéki tiszkek esetén ez továbbra is hatékonyan így működik. A tiszkkel való együttműködés a speciális gyakorlóhelyek jobb kihasználtsága, a beiskolázás összehangolása, a vizsgaszervezés hatékonysága közös érdekünk.

A szakképzés tartalmát alapvetően átrendező modul OKJ több problémát vetett fel, mint amit megoldott. A szakterületünket érintő szakmák követelmény rendszere kidolgozatlan, az előttünk álló új vizsga még több területen ismeretlen. 

A nagyvilág gondjaival szemben áll a nyugodt, jól szervezett tanműhelyünk, ahol korszerű eszközökkel dolgozhatnak a tanulók és a tanárok a Patakyban. Ez megnyugtató, a többi gond pedig - remélem - megoldható.

 

Összegzés

 

A felvázolt elképzeléseim nem jelentenek forradalmian új változásokat, nem tartalmaznak grandiózus fejlesztési elképzeléseket. Erre az elkövetkezendő években aligha lesz fedezet. Reményeim szerint azonban tovább tudunk haladni a szakmai képzés fejlesztésében és sikerül az iskola jó hírnevét tovább gazdagítanunk. Bízom benne, hogy figyelve fejlődő világunkat, melyben felerősödik a tudás értéke, és jó hagyományainkat megőrizve, hatékonyan működő intézményt vezethetek a jövőben.

 

Budapest, 2010. január 17.

Babosa Antal