A tanuló felkészülésének és tudásának ellenőrzése és értékelése során figyelemmel vagyunk az életkori sajátosságokból adódó terhelési korlátokra, ezért rögzítjük az egyes dolgozatok jellegét és megíratásának formáit. Az iskolánkban az alábbi írásbeli beszámolókat különböztetjük meg:
Nagydolgozat, mely a tananyag egy nagyobb, önálló részét fogja át. Ilyen dolgozat egy évben maximum annyi íratható egy tantárgyból, amennyi annak heti óraszáma. A nagydolgozat megírásának időpontját a szaktanár egy héttel előre közli a diákokkal. Az erre a dolgozatra kapott érdemjegyet piros színnel írjuk a naplóba és az év végi átlag számítása során ez duplán számít, hiányzás esetén pótlólag megíratandó.
Dolgozat, mely a tantárgy 3-4 hetes anyagának összefoglaló, számonkérő-értékelése. A dolgozatot az előző tanórán, de minimum az előző napon bejelenti a szaktanár.
Röpdolgozat, kisdolgozat, írásbeli felelés, mely a tananyag közel múltban tanult részének számonkérése. Ez a dolgozattípus legfeljebb 25 perc időtartamú, tehát a kérdések, feladatok mennyisége is ehhez igazodik. A röpdolgozatot írók számát a szaktanár határozza meg, ezt a dolgozattípust nem kell előre bejelenteni. Ezen dolgozatok érdemjegyét önállóan, vagy több röpdolgozat átlagaként írhatja be a szaktanár a naplóba.
Laborbeszámoló, mely az elektronikai vagy informatikai laborban részben írásban elkészítendő feladat, ha ezért a tanuló érdemjegyet kap ez röpdolgozatnak minősül.
A tanuló egy nap legfeljebb 3 dolgozat írására, vagy felelésre kötelezhető.
A megíratott dolgozatokat 3 héten belül a tanulóknak kijavítva ki kell osztani
és a naplóba be kell vezetni az érdemjegyeket. Ajánlott a kijavított dolgozatok
tanulókkal való elemző áttekintése, hogy ezzel fejlesszük a tanulók helyes
önértékelését. Három hét utáni kijavítás esetén a tanuló kérheti, hogy a számára
nem kívánatos érdemjegy ne kerüljön be a naplóba.
Az évfolyam szintű felmérők, próba-érettségik, országos kompetenciamérések
rendjét, idejét a „Tanév helyi rendje” tartalmazza. A szaktantárgyi követelményszintek,
terhelések kialakítása során ezeket a szaktanároknak figyelembe kell venniük.
A tananyag elsajátításához szükséges gyakorló feladatok minden órán feladhatók és ezek a következő tanórára bemutatandók. Ezek megoldási ideje egy átlagos tanuló számára nem haladhatja meg a fél óra időtartamot. A gyakorló feladat meglétét a tanár ellenőrizheti és a munkát értékelheti. A szaktárgyra vonatkozó értékelés elveit a tanulókkal az év elején előre közölni kell és ezt a tanulók a munkafüzetükben rögzítik.
Házi dolgozatnak tekintjük, azt a nagyobb terjedelmű írásbeli feladatot, mely elkészítéséhez legalább egy hetes határidőt szab a szaktanár. Ennek elkészítési ideje egy átlagos tanuló számára nem haladhatja meg a négy órát. Ilyen típusú feladat magyarból három, a többi tantárgyból félévente egy íratható.
Memoriternek tekintjük, azt a magyar irodalomból föladott szövegrészt, vagy verset, melyet a tanulónak szó szerint kell megtanulnia. Egy tanévben legfeljebb 100 sort kell ilyenformában megtanulni. A megtanulás határideje kb. 40 sor esetén egy hét ill. a határidő ehhez hasonlóan, arányosan igazodik a vers méretéhez.
Kötelező olvasmányok, melyek a tantervi utasításnak megfelelően az adott szaktárgyhoz kapcsolódnak, ezek címét és elolvasásuk határidejét az év elején a tanulókkal ismertetni kell.
Az írásbeli feladatok beadása során géppel szerkesztett dolgozatot csak a szaktanár külön engedélyével adható be.
Az érettségi tételek kidolgozása ugyan nem kötelező, de mindenképpen ajánlott. Célszerű a kidolgozott tételek bemutatása és azok kiegészítése a szaktanári útmutatók alapján.
